Saturday, August 2, 2014

TAKE: LANG SUMNYOKÉ DO:YING


                             ----Bhaigeswar Pogag
Leke:lo tani: tao: romang, sé ka:nam mo:písok du:né takamsé agomém ludungai.Ísíng-Élíng lang  péi péttang ta:bu:ngé agom ludungai émna do:yi:lo dung.
Lekelo Koje pa:tang émnam amo:ngkosin dungngai.Édé amo:do Take: adorko lang Sumnyo adorkosin dungngai.Bínnyi aipagné ajonai.Bínnyi doko tí:ngkolosin édílosin donyok tí:nyog-bosumangai.Akoné atíko pa:yemílo  akoném orsula dobosudungai.Émpila bínyim édé pa:ta:dok símín-péttangé aipé nésudungai.Bínyi aki: kila aríg-ésíngémté aséngo:pé ibosudungai.
Longékolo bínyi kajé ajona , ngonyi  Tabad  aríkko ilai émna ru:su-bosuto odokké Tabad aríkko ibosuka.Sumnyodé Take:démyang asutko kin-ya:ngo:dag émna aíém kinbo:sudungai.Tabad aríkko ibosuto.Tabad arígé írgopla aibosukang.Bínyik asindo aipé mé:pokang. Tabad dém orpansudolo Sumnyodé lukang-“ajona, ngom tu:yidém bilangka,no lérídém  la:toka.”Édémpé lula bí tu:yi:dém la:to odokké Take:mé lérídém bito.Sumnyobí doka:la ka:namé Tabaddé kodag.Odo asin asin dokki lusukang-“Tabad tu:yi:sé kodag.”Ngo Take:mé ayat yaddom aíé yatkepsuto.Su:pag kídar édílosin  tu:yingém langkuma:bo.Tu:yingé kodag.
Longékolo a:mro aríkko ibosulai émna Take:mé luto.Take:bí ainé agomé émna mé:poki gerra:pé émna lubosuto.Take:bí amo:ngém bíkké ale:dokki sebbukto.Sumnyobí amli: pillíkto.A:mé onjal jalpé jarsangka.Í:ngé:m annyipagdé rígí mobín-bosuto.Ammé binnyikké arígém ka:la ka:bodungai.
Longngé gíkam gíkampé bínnyikké a:mété minropkang.A:mém gaddí:été píngangkang.Bottané ngasotkosin bínnyikké lenkang.Ngasoddé a:mém ka:pé orpanbosuyyan?Sumnyobí lukang –“ajona,no tu:yidém la:toka.Ngo kéík bém la:pé.”Sumnyodé mé:ngkang,tabaddémpé  a:m tu:yidé:sin  kosa:péké.Émpila ngo supak kídar lérídém la:pé.Take:dé aiyé ajona ,nok asin mé:ngkampé orpantoka.No asutko kin-ya pa:yango:dag.Édémípé a:mém orpan bosuto.Bínyi a:m arígém mosibosuto.Take:bí a:m kídardém gatkumge:la komsudo lé:sito.Sumnyo bígom amrong kídardém gatkumge:la mosito.
Longékolo bínyi anu apin dobosunamko ito.Take:mé Sumnyobí apin dodopé goglíkto.Bí amrongdém apinpé alla bito.Take:bí dokangge:la lukang-“ajona,nok apinsé jamtak kadakson?.”Odo Sumnyo bí:sin doka:la ka:namé aropé jamtak kadagí:da.Ajona,a:mé sémpéi idag.Take:bí:sin mé:ngkang,aropé a:m apiné sémpéi idupé.
Longékolo Take:bí Sumnyo bímsin mibo tomto.Bí ambín ki apin alla bito.Sumnyo bí doka:la ka:name aipé doppo:pé doto.Odo Sumnyo bí lukang-“ajona,apinsé doppo,nomsin dotélíkmílo aipé dopoye.”Odo Take:bí pésoki arung ara:pé ngéngangkangku.Take:dé arung ara:bokké lukang-“Ajona,tamedém ledalíktok,ngo apin akunkoda bias:líkpé.”Odo Sumnyodé tame:dé arung arado:pé ledyi:líkto.Take:bí ale so:nyidokki  Sumnyo ké tame:dém sebgapto.Sumnyobí kinamku:bdokki jé:ngosukang.Odo tani: ako étor torra dagai.Sumnyoké jé:namdém tadge:la tauto-“Ai,Sumnyo,okko ikan?”Ataya luyobong,ngok Take: ajonbí apin biye émgela sebgapto.Atai,nom okkom lagidang,édéméi  bipé,ngom sé ngasotsokki moturpo:teika.Odo étor torné tani:dé kuyapko bomna Take:dém ngunsa:to.Daddopé matpítsula Sumnyodé dukpísutoku.Tani:dém lukang atai nom ngo apta pa:mílo ador adorko lo:dísém bisupé.
Édémpé lo:díém Sumnyo bí apta bisula tani:dé dore: tí:re: atíésin kamangai.Bí lo:dípé Sisuk-Sile: lok adíném loda bíkké okum yapkurdo alongé podompé domna dungngai.Édém longékolo tani ako ka:pasuto.Tani: yeru:lo agomdé déjer déyerkang.Longékolo do:lung tani: kídardé bím ajeng jé:la kébangko ba:to.Do:yidém do:lung tani:ém lubima:mílo do:ludokké yotpak-ye émna luto.Sumnyodé tani:dém sidaggom bínyikké ara:ng agomém édílo:sin sé:komté lumapéka émna petum-tagai.Kapéi ila no agomdém amme lubipé émmílo nomsin dopak-ye émna lutungai.Édémpila bí kébangém luto-“Réngama,ngo ara: do:yidém sémpé lulamang.Ngom bottané yogír dírdangko lagiye.Édé ara:do dura:lapak agomdém takamké tatkolo lulaye.”Odo do:lungé bottané díldangko jongangge:la ara:do du:mogela do:yidém réngamé lumokang-“Réngama,longékolo sumnyodok tame:dém réggabla,ngo mopit bika,émpila bí ngom lo:dípé apta bisuye émna togésukang.Édé longédokké ngom lo:dípé ador adorko dumsung-Sisuk adiném bisutíla dung.”Agomdém lungabé ma:dapé Sumnyodé kébang aradokkém dílda:dok tétépé sobomna botténé mo:né si:lung ara:lo:pé bomkangku.Odo tani:dok kaki:dé apin keno:la gíríd-gorod émna béngkang.Odo Sumnyodé tauto-“Angonga,édé okkon?”odo tani:dé lukang-“Lekelok nom sebgabné take:dé.”Odo tani:dém mépakla pésoki sumrobla bérratsula ka:ma:pé Sumnyodé tani:dém mépakla dukkangku.
*****************************************



Sunday, April 6, 2014

Oarless Boat: 16th Lok Sabha election and Mising people




--Bhasker Pegu and Bhupen Mili


In 1996, late music legend Michael Jackson, composed an eccentric lyrics called “They don’t care about us” churning out controversies in the music that goes on:

Skin head, dead head
Everybody gone bad
Situation, aggravation
Everybody allegation
……………………
All I wanna say is that
They don't really care about us
All I wanna say is that
They don't really care about us

Not only the controversial song is laced with touching lyrics but it also contains real images of human rights abuse, poverty, genocide, war crimes, and crackdown on student activists. Little wonder, how this song is related to Mising society? This too, why in this Lok Sabha poll din?
Jackson’s lyrics were never directed at Mising society but the song scarred with magnanimous lines relevant to the state of affairs in the society.  Baffled by the lyric style and images of Brazilian dispossessed colonies of Rio de Janeiro in the video backdrop, many curiously asked: who were the “us’’? For whom does “Us” applies?

Mising tribe, also common with derivative bombastic tags like “peaceful”, “riverine”, “hospitable” from colonial to post-colonial discourses. From colonial Edward Gait to native Surjya Kumar Bhuyan, both noted modern historians on Assam, this tribe is labelled “peaceful” ethnic group of Brahmaputra Valley. Recent researchers and historical novelists say they survived Buddhist persecution and were Miao-Yao descendants, exclusive from the Han Chinese or Tibetans. ( Refer Peter Pegu’s A History of Mishing Eastern India or Akademi award winner Chandana Goswami’s novel Ke’yum to know more). It is because these discourses made Misings often to boast themselves as most peaceful people in what-is-more known as ’restive’, ‘volatile’ Northeast India.

In the history of Mising political participation in national elections, this 16th Lok Sabha poll of 2014 is overly talked as one of the most perplex one as they have found themselves in catch-22 situation. The nationalist organizations and its avatar have publicly taken unconventional “neutral stand” giving the people and supporters a free-kick of conscience. After a historic sweeping to the offices of Mising Autonomous Council (MAC) last year, the micro-regional party had backtracked in national general poll.

Both heavy weight political figures like Sonia Gandhi and Narendra Modi came to campaign for their candidates, one at North Lakhimpur and another at Gogamukh, the headquarter of MAC, respectively. Modi made promises; Sonia appreciated, over the most heart-touching issue of the Misings, to resolve flood and erosion.

Deluge hit Mising people who cleared Tarioni reserved forest near the river Subansiri, also beloved called Obonori, to begin life anew were mercilessly hounded out by political bigwigs who clouted it sprawling green tea gardens. Thousands of youth have left for unskilled jobs countrywide in metros.
Here’s a story how a Mising boy lurked into joblessness due to mass exodus during 2012 riots in western Assam. There are hundred more. On March 23, 2014, a Mising village was burnt down in broad day light by recognizable miscreants before the police in Jagun in Tinsukia only left without a word of condemnation from any quarters. No one protested, not a single politician minced a word in support of the distressed.

Neither the civil society of the community is strong. The middle class and other urban inhabitants seems have loss its roots of rural Misings in the din of market forces to respond to these multifarious problems.

Chronic poverty in river bank areas, inaccessible health care facilities, and landlessness is striking social realities. Burdened with baggage of problems, there is no doubt how many people would realize the importance of education, a modern indicator of civilization and progress.
There was a people’s movement for university campus in 2013. No single elected public representative of their place helped them until some serious-thinking educated boys met Prof Mrinal Miri in New Delhi to get cleared the red-taped bureaucratic file upon Assam’s Chief Minister’s order.
Landless Misings have migrated from place to place to escape the raging spurt of Brahmaputra river. One will find many villages in the hills of Guwahati especially in Khanapara and Panjabari. If climate change and adaptation have to be understood, these people are tell-tale proofs. Many would share how turned dispossessed in the wake of state’s failure of flood management, their stories of fertile land turned sand. Those remaining are besmirched with theory of marginal productivity; more people into agriculture, less productivity returns. Of course, Misings are becoming accustomed to poll rhetoric. A Times of India report would unfold Misings’ intelligence about the cynics of poll and its aftermath.

Today, the small agrarian Mising community is marginalized by involution, dispossession and capriciousness. The 16th Lok Sabha poll is crucial to the Misings and to many other similar subaltern masses.

Visibly state BJP President Mr. Sarbananda Sonowal and Union Minister of State of Tribal Affairs Ms. Ranee Narah of Congress are locking their horns in the tempest of Brahmaputra banks of Lakhimpur parliamentary constituency, where most Mising people live in Upper Assam. Vote bank and river bank are two issues concerning the Mising vis-à-vis Lok Sabha poll this time. No one has been asked to support or vote for a particular party’s candidate.

Amidst the vast politics of mighty Brahmaputra river, Misings have become an oar-less boat without propulsion.

The Misings must stand up to themselves; they must craft their own future. If not this time, but in the eventful years to come. Misings are aggrieved, but never felt agitated to make a mark in the politics of northeastern region. They must stop becoming vote bank to save their habitats, the river bank. To conclude, the Misings at best owe to Jackson’s rendition:
All I wanna say is that
They don't really care about us

(The writers are research scholars at the IIT in Guwahati.)







Sunday, February 9, 2014

GOMLABÉ LANG MITOM

                 --Bhaigeswar Pogag
 Mo:píso sok ka:nam takamsi atí komanggom atíko lukéng kaduru:ng. Édé lukéng kídardém mé:né lang mé:lenné (prolific)sin kado. Bulu Bomongsok ka:nam takamdém mé:len-ge:la adgabla lé:namko ido. Émpila bulum gomlab agomlo mitom émna ludo. Mitom kídaré bíkké adman kídardokki kéba:lok lékorém ainé bélamkokki kordopé lubodo. Mitom ké kolomlo réngamém ainé bélamki kobornané légí-légangé bojeko du:ng.Kapé ém-yemílo mitom bí:gom kébang ara:ngí:lok símínko. Émpila réngam légapé alla kéba: rébadbonamdé bíkkí gerpéru:nam agerko émna mé:supé idag. Mitomé gomlablok alamém kébang ara:ngílok pa:do. Réngamké yelod daglod kídarí:dém mitomé kébang ara:do aiyompé alla lusarbodo.Bulu réngam ara:lo du:né ngasod kídardém gompir gompirro:pé ri:ngkumla gomyarpé addo.Édé gomyar kídardém alangkadopé moinsugela réngam ara:lo:pé tolennígdo. Édé gomyar kídardo kébangké turnam ngi:tom a:bang odokké do:yi do:moé du:do. Mitom ké adman do:ying do:mo kídardé longékolo bottané aman kísapé idoku.Mitom buluké mé:lenna adman yelam kumli: do:ying kídardé:lang  kéba:lok yelam kumli:  do:ying dé akammínsumang.Annyi:pagdokké dumsígé angumínsudag.Émdaggom mitom kídaré kéba:lang mé:lennam do:ying kídardokki ainé ainé agomém alla réngamém ainé bédangém léngkabopé mé:la agerém gerdag. Édé ager kídardok léga:pé mitom kídaré aíké mé:po mé:dírém mépaksupénampé idag.Léko léko ngasot ara:ngídokki kolom mimagémsin mopénampé idag. Akke mitomém mi:rug rugné abbuk tu:ngkannasin aimané lamtélo:pé gímodag.
Mitom akke aíké aminki jugko lé:ngkansuladag.Édé aí aíké jugém lukansudag. Po:pé gomlab labma:nam jukkosin dungai. Édé adí:do tani:é su:pak ké juksok kísapé adgéngé:lang potiné kamangai.Odolo bulu nappa nappangki a:bang do:yingém lubomsula dungngai.Édégom gomlabí:koai émna lupé ilado. Nappa:lok lubomna du:nam gomlab kídardém luko sahityo émna ludo.Popé Mising agomsi:gom luko sahityo pila dungngai. 1915 takkí dokké aso aso:pé adnampé irop sa:la siloké Ruman abíg ki alla Mising Gomlabém lablento. Su Mising agomsé:gom adman agompé ikabo.
Ngoluk Bha:rot amo:so Bhed,Puran,Uponishod,Ramayan ,Mohabha:rot lang Ogni puran kídaro:dém Bha:rot sok gomlabé émna mé:dungai.Édémpiné yelam-kumli: potin kídar kídardém gomlabé émna takamé mé:dungai.Ba:n,Bhobobhibuti,Kalidas,Byas,Balmiki bulukém piné botta bottané mitom kídaré angu angu ju:gdo angu angu yelam potiném allenboka.Bulu takamdé bojeya:p Songostkrit gomlab ki gomlabém lablenka.Bulu édé gomlab kídardokki kébangéng ainé bélamki dakor kordopé luyir dungngai.Buluké ju:gdok me:lado Bhaokti ju:g émna ju:d ako lenkang.Édé ju:gdo:gom réngam ainam légapé édé adídok mitom kídaré ainé gomlabém lapka.Édé ju:gdém Bhokti andulon émnasin kindag. Édé bhokti andulondo ngoluk Asom sok Asomiya bhokti andulondo Shri Shri Songkor Debh lang Madhob Debh bínyik aminém lukanna:dag.
Songostkrit agom gomlablo bojeya:pé Bharotiyo niti niyomém ad-ya:dungai.Émpila Bha:rotiyo gomlab kídardém adhyamik odokké rohosyobad émna ludungai. Bha:rotiyo mitom kídaré popékéboi amo:sok ainam léga:pé ngasod kídarém ainé bélamki gíbola kébangém ngansa:bonam dakorém sigbola dung.Sim si:roké mitom kídaré aku adman kídar démpéyam gomnupé adnamém aipé mé:ya:dag.Ngolu Mising agom gomlabsé bojeko akuma:la aku do:yingém bojeko pa:mang.Odokké do:ying do:mo adnémsin oi: lekeo:ki kíngabla:dag. Émdaggom sim sí:ro Mising agom gomlabémsin labboné asutko lesa:du:bong. Mitomé aíké atsunam kídardém sékké légapé ,kapila addun émna léko tausupé idag.Bulu porinné kídardé okodém porila aipé mé:dang émdém ka:la addo. Mitomké adman kídardé éddíko aiding odokké éddíko aiman édém poriné réngamé:pak kindag. Mitom kídarém kébangé mé:jub mé:labné kinji kin-labné tani:é émna mé:do.Émpila bulum budhijibi émna ludo.Bulu oko légalok oko  légapé ad-yeji édém aiyompé mé:ngku kangkur gé:lampak addo. Mitom kídaré oko ko mé:len doji édé atí kídardé pédong okampé bík kolom tu:bído olendo asi Korong kísapé bíllendo. Kapé mukkangé pédong opé émna yi:nggo:la du:doji édémípé mitom ké asinlosin mé:lennam agom kídardém jiklenma: takamé mukkangídémpé yinggo:la du:dag. Mitom ké adman kídardém poriné takamé mépaklama:pé pori tíla du:lídopé addag. É mitom ké bottané amané.
Gomlab – dírbí  lang mimong takamlo mitom ké bottan ager dung.Bulu buluké adman kídar dokki aíém mo:píso kangkinsula dag odokké buluké adman potin kídardokki bottané amanémsin pa:ladag.Akke mitomé aíké aminki jukko émna léngkansuladag.Kalidas,Tulsi,Shri Shri Songkor Debh,Madhob Debh Shekpiyer,Premsond,Lakshminath Bejborua,Bishnu Rabha bulukémpinémitomé  bojeko aíké ju:g bélamém sikkan sula dung.Buluké amin takamlo buluké ju:gém kangkisuladag.
Yunan bok mitomé gomlabém labné Homar bí 13 otabdi do mo:pí so Yunan agom gomlabém odokké dírbí dírlabém mo:písok ami:yé kindopé adgabla lé:bi:tung.Édémípé Urdulok mitom Mirja Galib ké Sahiriém se:ko kinman?Galib bí 19 otabdidok réngamké milam,murkong ili:,yelam kumli: kídardém adgabla lé:bitung.Émpila Galibmé urdu gomlab lok pebe:é émna luladag.
Ru:j agom gomlab lok mitom Meksim Gorki ké gomlab labnamém mo:písok tani: takamé silo kindag.Bí buluké amo:bok édé adí:dok kébang ké ngapí ngasot,pagbo paknépé inam atí ngasot kídardém bike gomlablo aiyompé atkantung.Bík adnam ki buluké mimong kídardo ainé bélamém pa:la réngamé ré:batkang. Mitom ké adnam gpomlab kídardé kébangképé arssé.Mo:píso silo:pé éddíko botta bottané mimagém motoji édé mimag kídardo gomlabé bottané agerém gertung.Mitom ké kolom tu:bídok bíllen siyaidé réngam ngasodé ainé bélam sígkanboladag.
Ngoluk bha:rot amo:sim sadín bonam légapé bojeko mimagém réngamé moto.Édé mimagdém gibed bonam légapé gomlabé bojeko ager gertung.Mitom kídardé takamém mibo tani:ém ménbokunam légapé gomsar, mé:tom do:sog-do:yar alla lérékpé lendo lubodungai. Kin-génam Hindi mitom Premsondbí sémpé agomko attung-“Gomlabé ngoluké turnamsém ainé bélamko  odokké kangkanbodag.”Songostkrit mitom kidarété ludag-“oko adnam do réngam manggom kéba:lok légapé ainam do:yingé du:doji édépak gomlabé.”Mitom ké adnam gomsar do:ying do:mo takamé kéba:lok aimané ager kídardém sutkan bido.Édé aimané ager kídardém réngamé moin-mojosula me:lampé ainé réngampé idoku.Odokké mo:písok ainé opínpé kangkinsulado.Mé:pénamdé sim si:ro internet-mobile phun lenna lusar lutad odokké potin alla opínsém rébad bonam agomko mé:né aso asopé yokla gídung.Sé opínsok légapé anyi:pénam agomé.Sim si:ro tani:é amíl-murkong lédulo:pak duggo:la dung.Aíké opínsok do:yingém sé:kosin mé:nané ayirém pa:mang.Amo:so agom gomlapsi tani:ké yenam dagnamsok obhyota-dírbí dírlablok mépakla:ma:nam abékko.Sém ngolu mitpansula oko bédalo:pé gídu:song lulasumang.Supaksin réngamsok légapé mé:né mitomé kama:pimang.Bulum gerdum modumsuné kama:la gerpénamdémsin germa:pé dungkupénampé idag.Mising réngam araso Mising légapé gerné dung émlamín silo Mising agomsé Mising réngam araso turra dung.Supaksin bojeko ayirdu:da takamé lérékpé lenna ager germílo Mising opínsi mo:písok bottané réngamko émna takamé kin-ye.Ékéma:mílo Mising opinse mo:písokké longékolo yokpak-ye.

Sunday, November 10, 2013

MISING AGOMLO MIBO ABÍG



                                          ----Bhaigeswar Pagag

Agomé réngamké bottané amanko.Agomki réngamé aíké asin mé:namdém lusarsunado.Émpila réngam ako turradu:pé agomém lagidag.Réngam ako turra du:pé agomém turmola lé:péru:ng idag.Agom kamamílo amo:sok turra du:né tani:é émna amme kinnamang.Émpila opín ako turra du:pé agomém anka:la manggom agom bé:lé:ngém lang  agom boigyanik kídaré potin kísapé adgabla mé:do.Édé adgabnam agom kídardé yogdogom kéba:ngé malen la:dakku.Adgabla lé:mamílo édé opíndé amo:sokké yokpado.Émkunamé agomsém tumopé:rung idag.
Ngoluk Mising agom si:gom sé mo:písok angu angu turra du:né agom arangí: dok ako.Mising réngam si:gom turra du:né aíké agom dírbí kasuné opínko.Ngoluk bha:rot amo:so odokké Purba:nsol mimong kídarso bojekoTurné agomé dung. Édé agom ara:ngí:dok Mising agomsi:m gom Asom-Orunasol mimong anyi:so bojeko turra du:né agomko.Misingé oko agomdém lugabbola du:ji, édé agomdém Mising agomé émna ludo.Bojeyang Purba:nsolsok turra du:né agom kídardé Tibot-Bormi agom pe:le:lokké.Mising agomsi:gom Tirbot-Bormi agom pe:le: lokké North-Assam branch language ope: olung lokké lenné.Mising agom lo gésu gélak né agom pe:le: é:sin Orunasol mimolo dung.Édé bul:lu sémpé –Adi(Pa:si,Pa:dam,Minyong,Asing ,Mílang,KarkoSimong kídarsi) Galong (Galo,Bori,Bokar,Palibo,Libo,Komkar kídarsi) Nyishing(Bangni,Solung,Na-TaginTagin,Hilmiri Kídarsi) si: lang Apatani: opín kídarsi.Agom leme: sígla agom kídarém makumné migom kídaré Mising agom sim sémpé orpan sutung –
Mising agom sé boje ko mirém rémmé agomkai.Sé agom sokkésin aíké abígé du:su dungai émn ta:to-ya:yo buluké nappa nappa:lokki lubom sula du:nam do:yi do:mo nénam-po:nung lang a:ba:lo pa:dag.Émdaggom Misingké abígé kasumang.Misingém ru:né pí:né bí Mising abígém suktamlo adbi:tungai ,édé abígdém oyi:pé ké:la dopakto émna ludo.Éddíko arrosong sé:koté lugabla lulamang.Silo mélo Misingé aíké do:yi do:moém Roman abígém moin mojosula alla dung.Roman abíksém la:ma:ngo:dapé Mising agom do:yingém Asomiya abíkki ako anyiko Mising légapé Mising potiném alla dungai.Popé Po:sum Sunaram Panyang kotokibí “MIRI DUWAN”(1915),Dr.Numol Sondro Pe:gu “MISING ABíG”(1956), Komol Sondro Pa:dun “MISING PATH” , Bibhison Pe:gu “MIRI DUWAN BA MISING AGOM”(1963) do atka.Asomiya abíkki addak popébo Mising agomsém anka:lakang kídopé Britijjé Bharotso migom dola dudo dém bo,édé ayirdok Sodiya du:la migom ager gerra du:né Je.Eph Nidham bí 1886 takkído Roman abíkki“OUT LINE GRAMMAR OF THE SHAIYANG MIRI LANGUAGE”émna Mising agomki Mising Gomlamko atka.Édé poptin dém Misinglok lenpo:pagné Gomlam potiné émna ludo.Nidham migommé Mí:jum migom émna sin kindo.Édé potin dokki Mising agom sokké aríngé rí:len kang émna lupé ido.SiloMising agomsémAsom migomé mimosok Mising du:téng do:lung kídarro pobuk iskullo poraidopé 1985 takkídokké tolíktung.

Mising agomlo gombug adud:-Gombug makunné odokké anka:la ka:né kídaré Mising nappalo buglenné gombug adudém 29 ko émna ludung. Odok 14 ko Gomugé odokké 15 ko Mukténgé émna balen tung.

Gomug adudu (swara dhvani):-Mising agomlo Gomug adudém 7ko mugdé:pé odokké 7ko Mugyarpé pa:dag.Gomuk kídardé ami:ké adudém jonsuma:pé aíé atékpé buglen sudag.Andé:pé buglenné gomug kídardém Mugdéng odokké ayarpé buglenné gomug kídardém Mugyaré émna ludo.Mising agom lo Mugyardém (:) sé si:n sém ilíkla lukanna do.Émpila Mugyarém mílosé si:n sém kindo.Gomuk kídardok 4ko kéréng(sporko)-I,I:, E, E:  , 4ko Lamku gomugé.Édé bulusé– U, U: ,O, O: ,4ko Ki:ni gomugé –É, É: ,Í ,Í: ,2ko Ki:ni: kéíg gomugé édé bulu –A , A: sé bulu. 14 ko du:né gomug ara:dok–U ,U: , O , O: sé ba:pi:sé Léríng (mulio/kunjit) odokké angu 10 dém (O:kunjit/omuliyo) émna ludo.Mising gomug lo pa:nam“É”lang“Í”abíg ba:nyisim angu agomlo pa:mang.Sém Tani: group lok agom kídarro:lo pa:dag.Tani: group émna luyemílo Abotani: ké ommangé émna tosuné –Adi-Mising,Apatani:,Nyising, Tagin,Galo,HillsMiri kídarsém lupé idag.

Mising agomlo Mukténg adud (benjan dhani):-Mising agomlo 15 ko mukténgé dung.Odok 6ko Tíjet adud manggom potob abígé-P,T,K lang B,D,G ,8ko yebung adud manggom  mukténgé-M,N,NG,NY,1ko Lamku-L,1ko jinnam-R,2ko Guné-S,J odokké 2ko gomtung mukténgé-y lang w dé.H abíg dém tani: aminlo: lang du:téng amino ilígdag.léko léko mibo agomlok gompirém adgom sém addo.

Gompir ri:pumnam:-Mising agomlo gompir ri:pumnam ager sé:gom aíké angu ru:pé dumsígé du:sudung.Gompum ri:pumnam niyomé Mising agomlo 5kopé ngolu lu:ladag.Édé bulu sémpé –

1.Líkset gompum (Affixation) 2. Lupemsunam(Reduplication) 3.Lígbu:sunam(Blending) 4.Kumrí gompum(Compounding) 5.Língngu: nam(Conversion)

1.Líksetgompum (Affixation):-Abig banyi:ko kané gompir kídardém me:lamké du:né abíg ba:nyi: dokki anupé lenné gompirdém lupumsula ludo.édébulusémpé –
(k)Abig ba:nyi:né gompir “ongo”dok me:lamké “ngo” ngo dok kilenné gompir – Ngomuk,Ngopa,Ngobí,Ngosong,Ngosan,Ngosik kídarsé.
(g) “Símín” gompirsokdu:pone “Si” abíg dokki anupé lenkuné gompir –
Situm,Sira,Sisug,Sibe:,Simnyo,Sité,Sidum kídarsi.
(Ng)Péttang gompir dok lenponé abíg “Pé” dokki lenné anu gompir kídardé sébulu –Pébe,péjab,Pékam,Pésin,Péríg,Pépu,Pégang,Pémi kídarsé.
(S) “Pérog” gompir dok lédulo du:né”Rog” abíg dokki lenné anu gompir –Rogné,Rokpo,Rogpí,Rokki,Rogbad,Rokpan kídasé.
(j) “Alé” gompir dokki me:lamké “Lé” abíg ba:nyi:sém du:podopé ilíkmílo anupé ngompiré lendo.Édé bulu sémpé –Léke:,Lépo,Lébíng,Lésin,Lékit,Létag,Léyuk, Kídarsé.
(ny) “Alag” gompirdok me:lamké “Lag” abíg dokki anupé lenné gompiré sémpé –Lakke:,Laksin,Lagdu,Lagbíng,Lagbíng,lagmíd kídarsé.

2.Lupemsunam (Reduplication):-Lupumsula lunam ager sigom Mising agomlok dírbírko.Néríng gompir manggom gomtung anyi:ko lupemsula ludolo anupé gompiré lendo.Édé bulu Sémpé –
(k) Lí (Lí:né) + jíg(unjíg) =Lí:jík>Lí:jíg-jíg
M- Mo+pen+mo+ren =Mopen-moren
K-Ka:+mi: =Ka:mi>Ka:mi: - ka:mi ,
O- O+sug =OsugO+re: >Osug+Ore: =Osug-Ore:
Sémpé gomtung ba:nyiko lupemsula ludagém asutko totédnam légapé(-) pi:risém adlígdo.
3. Lu:lusulalunam gompir (Blending):-Lu:lusula lunam gompirlo Mising abíg niyomlo ba:nyi:ko abíg kané gompirdém addodo,du:pone manggom me:lamdo du:né abíg anyidokki ri:pumsula anupé gompirém addo.
(k) “Símín” lang “Péttang” nébo sigla addo do gompirém nyonbu:sula atpé ido.Édé bulu sémpé –Nébo sigdo do Milbong lukanpé Bo
(g)Tani: manggom Símín-Péttang alé alag,Amírrok atí lukanna lulu:sula ludolo gompirém anupé lenkuné gompirlo addo do sémpé addo–Alé+Amíd=Lémíd ,Alag + amid = lagmíd kísapé.

4.Kumrígompir (Compounding):-Gompir akondém gompir akondo gompumsula addo do anupé lenné gompir dém Mising agom gomlablo me:lamké atkannam bém pé addo.Angu angu lukéng kané gompir kidardém gompirrolo adnamdém gompumsunam dém Kumrí gompir émna ludo.Édé gompir kídardém sémpé addo.Aríg+Ísíng=Aríg-Ísíng,Ísíng+Ílíng=Ísíng-Ílíng,Pédong+Ésar=Pédong-Ésar.

5.Língngu:nam gompir (Conversion) Mising agomlo léko léko angu angupé gombugém ludolo lukéng kídardok lukéngé angu angu dag.Édém gomyarlo ludolopak gompirdok lukéng dém kina dakku.Édé gompir kídardém lukéng kadopé atpé kéra:do: manggom me:lamdo atud,Líkset atí ri:pumsula addo.Sémpé Mising agomlo bojeko niyomé dung.Sé niyom kídar sim aiyompé an-ka:la ka:mamílo tayé tayédokki ka:mílo ara:dok lukéng kídardém lugabla:mang.Ngo so asudau:ko lusék lurékla gompir gomnyiko Mising abíg léga:dém atkítung.Me:lampé ayirko pa:mílo asutko adjaryeku.Sok me:lamso ngo Mising abíg légapé luker kernam légapé takam agom mé:bone lo:pé kumpasula lupangko lukítung.Mising agomsém aiyompé porika- nirika mola adídu:dakso mo:sima:mílo me:lampé ngasodé lenpéké.Édémpila ngolu sí:sang sí:togé lérékpé lenna agomsim narépé adnamko ipérungiye.

Mising abíksém akke mibo abíkpé mé:ladung.Supaksin sé abíksém Mising abígé émna mé:sumané tani:ékké:sin dung.Émpla Silo ngasodé lenpé idung.Mising abígém ba:nyikopé Mising agomso ka:pa:dung. Sé bottané ngasotpé ipé émna lending.Édéngasoddé Mumbaibok ké Mising abíglang Asom mimosokké adbomsula du:nama bígkídarsi.Sém agom kébangé ajjau:né do:yingé émna mé:mapé lomdanna ru:suko itoka émna kumlígdung.Mising agomsé sék kai ané abuké ompotimang.Sé to:dí to:dílokké ta:to –ya: buluké lusi:bomna lé:bi:nam réngamsok ompotié.Sém ako anyikoném aíké ompotiémpé mé:ngkam mé:ngkampé adjok adrok bomna gí:tu: jiko: dope adbom dung.Sém ka:la amme Mising agomsém research mokolo ngasodye.Sé agersém ngolu na:répé gerbipémílopak odokké Mising abígsém aíké émna mé:sumílopak Mising agom sé pu:po – jarpoye.

Ka:yirsunanépotin:-

1.S.KChetarji, linguistic servey of India: language &script,The cultural heritage of India,Vol.I,reprint 1970 CAlcutta,pp45-64.
2.Mising Gomlam,Prof.NahendroPa:dun
3.AsomorBhasha, Dr.Bhimkanto Borua,Dibrugarh,2003,p-91-92.
4.Luseggomlam, JugesorNoro,Bapusola,Majuli,Jorhat.







































































MISING AGOMLO MIBO ABÍG
Agomé réngamké bottané amanko.Agomki réngamé aíké asin mé:namdém lusarsunado.Émpila réngam ako turradu:pé agomém lagidag.Réngam ako turra du:pé agomém turmola lé:péru:ng idag.Agom kamamílo amo:sok turra du:né tani:é émna amme kinnamang.Émpila opín ako turra du:pé agomém anka:la manggom agom bé:lé:ngém lang  agom boigyanik kídaré potin kísapé adgabla mé:do.Édé adgabnam agom kídardé yogdogom kéba:ngé malen la:dakku.Adgabla lé:mamílo édé opíndé amo:sokké yokpado.Émkunamé agomsém tumopé:rung idag.
Ngoluk Mising agom si:gom sé mo:písok angu angu turra du:né agom arangí: dok ako.Mising réngam si:gom turra du:né aíké agom dírbí kasuné opínko.Ngoluk bha:rot amo:so odokké Purba:nsol mimong kídarso bojekoTurné agomé dung. Édé agom ara:ngí:dok Mising agomsi:m gom Asom-Orunasol mimong anyi:so bojeko turra du:né agomko.Misingé oko agomdém lugabbola du:ji, édé agomdém Mising agomé émna ludo.Bojeyang Purba:nsolsok turra du:né agom kídardé Tirbot-Bormi agom pe:le:lokké.Mising agomsi:gom Tirbot-Bormi agom pe:le: lokké North-Assam branch language ope: olung lokké lenné.Mising agom lo gésu gélak né agom pe:le: é:sin Orunasol mimolo dung.Édé bul:lu sémpé –Adi(Pa:si,Pa:dam,Minyong,Asing ,Mílang,KarkoSimong kídarsi) Galong (Galo,Bori,Bokar,Palibo,Libo,Komkar kídarsi) Nyishing(Bangni,Solung,Na-TaginTagin,Hilmiri Kídarsi) si: lang Apatani: opín kídarsi.Agom leme: sígla agom kídarém makumné migom kídaré Mising agom sim sémpé orpan sutung –
Mising agom sé boje ko mirém rémmé agomkai.Sé agom sokkésin aíké abígé du:su dungai émn ta:to-ya:yo buluké nappa nappa:lokki lubom sula du:nam do:yi do:mo nénam-po:nung lang a:ba:lo pa:dag.Émdaggom Misingké abígé kasumang.Misingém ru:né pí:né bí Mising abígém suktamlo adbi:tungai ,édé abígdém oyi:pé ké:la dopakto émna ludo.Éddíko arrosong sé:koté lugabla lulamang.Silo mélo Misingé aíké do:yi do:moém Roman abígém moin mojosula alla dung.Roman abíksém la:ma:ngo:dapé Mising agom do:yingém Asomiya abíkki ako anyiko Mising légapé Mising potiném alla dungai.Popé Po:sum Sunaram Panyang kotokibí “MIRI DUWAN”(1915),Dr.Numol Sondro Pe:gu “MISING ABíG”(1956),Komol Sondro Pa:dun “MISING PATH” ,Bibhison Pe:gu “MIRI DUWAN BA MISING AGOM”(1963) do atka.Asomiya abíkki addak popébo Mising agomsém anka:lakang kídopé Britijjé Bharotso migom dola dudo dém bo,édé ayirdok Sodiya du:la migom ager gerra du:né Je.Eph Nidham bí 1886 takkído Roman abíkki“OUTH LINE GRAMMER OF THE SHAIYANGMIRI LANGUAGE”émna Mising agomki Mising Gomlamko atka.Édé poptin dém Misinglok lenpo:pagné Gomlam potiné émna ludo.Nidham migommé Mí:jum migom émna sin kindo.Édé potin dokki Mising agom sokké aríngé rí:len kang émna lupé ido.SiloMising agomsémAsom migomé mimosok Mising du:téng do:lung kídarro pobuk iskullo poraidopé 1985 takkídokké tolíktung.
Mising agomlo gombug adud:-Gombug makunné odokké anka:la ka:né kídaré Mising nappalo buglenné gombug adudém 29 ko émna ludung. Odok 14 ko Gomugé odokké 15 ko Mukténgé émna balen tung.
Gomug adudu (swara dhvani):-Mising agomlo Gomug adudém 7ko mugdé:pé odokké 7ko Mugyarpé pa:dag.Gomuk kídardé ami:ké adudém jonsuma:pé aíé atékpé buglen sudag.Andé:pé buglenné gomug kídardém Mugdéng odokké ayarpé buglenné gomug kídardém Mugyaré émna ludo.Mising agom lo Mugyardém (:) sé si:n sém ilíkla lukanna do.Émpila Mugyarém mílosé si:n sém kindo.Gomuk kídardok 4ko kéréng(sporko)-I,I:, E, E:  , 4ko Lamku gomugé.Édé bulusé– U, U: ,O, O: ,4ko Ki:ni gomugé –É, É: ,Í ,Í: ,2ko Ki:ni: kéíg gomugé édé bulu –A , A: sé bulu. 14 ko du:né gomug ara:dok–U ,U: , O , O: sé ba:pi:sé Léríng (mulio/kunjit) odokké angu 10 dém (O:kunjit/omuliyo) émna ludo.Mising gomug lo pa:nam“É”lang“Í”abíg ba:nyisim angu agomlo pa:mang.Sém Tani: group lok agom kídarro:lo pa:dag.Tani: group émna luyemílo Abotani: ké ommangé émna tosuné –Adi-Mising,Apatani:,Nyising, Tagin,Galo,HillsMiri kídarsém lupé idag.
Mising agomlo Mukténg adud (benjan dhani):-Mising agomlo 15 ko mukténgé dung.Odok 6ko Tíjet adud manggom potob abígé-P,T,K lang B,D,G ,8ko yebung adud manggom  mukténgé-M,N,NG,NY,1ko Lamku-L,1ko jinnam-R,2ko Guné-S,J odokké 2ko gomtung mukténgé-y lang w dé.H abíg dém tani: aminlo: lang du:téng amino ilígdag.léko léko mibo agomlok gompirém adgom sém addo.
Gompir ri:pumnam:-Mising agomlo gompir ri:pumnam ager sé:gom aíké angu ru:pé dumsígé du:sudung.Gompum ri:pumnam niyomé Mising agomlo 5kopé ngolu lu:ladag.Édé bulu sémpé –
1.Líkset gompum(Affixation) 2. Lupemsunam(Reduplication) 3.Lígbu:sunam(Blending) 4.Kumrí gompum(Compounding) 5.Língngu: nam(Conversion)
1.Líksetgompum:-Abig banyi:ko kané gompir kídardém me:lamké du:né abíg ba:nyi: dokki anupé lenné gompirdém lupumsula ludo.édébulusémpé –
(k)Abig ba:nyi:né gompir “ongo”dok me:lamké “ngo” ngo dok kilenné gompir – Ngomuk,Ngopa,Ngobí,Ngosong,Ngosan,Ngosik kídarsé.
(g) “Símín” gompirsokdu:pone “Si” abíg dokki anupé lenkuné gompir –
Situm,Sira,Sisug,Sibe:,Simnyo,Sité,Sidum kídarsi.
(Ng)Péttang gompir dok lenponé abíg “Pé” dokki lenné anu gompir kídardé sébulu –Pébe,péjab,Pékam,Pésin,Péríg,Pépu,Pégang,Pémi kídarsé.
(S) “Pérog” gompir dok lédulo du:né”Rog” abíg dokki lenné anu gompir –Rogné,Rokpo,Rogpí,Rokki,Rogbad,Rokpan kídasé.
(j) “Alé” gompir dokki me:lamké “Lé” abíg ba:nyi:sém du:podopé ilíkmílo anupé ngompiré lendo.Édé bulu sémpé –Léke:,Lépo,Lébíng,Lésin,Lékit,Létag,Léyuk, Kídarsé.
(ny) “Alag” gompirdok me:lamké “Lag” abíg dokki anupé lenné gompiré sémpé –Lakke:,Laksin,Lagdu,Lagbíng,Lagbíng,lagmíd kídarsé.
2.Lupemsunam(Reduplication):-Lupumsula lunam ager sigom Mising agomlok dírbírko.Néríng gompir manggom gomtung anyi:ko lupemsula ludolo anupé gompiré lendo.Édé bulu Sémpé –
(k) Lí (Lí:né) + jíg(unjíg) =Lí:jík>Lí:jíg-jíg
M- Mo+pen+mo+ren =Mopen-moren
K-Ka:+mi: =Ka:mi>Ka:mi: - ka:mi ,
O- O+sug =OsugO+re: >Osug+Ore: =Osug-Ore:
Sémpé gomtung ba:nyiko lupemsula ludagém asutko totédnam légapé(-) pi:risém adlígdo.
3. Lu:lusulalunam gompir(Blending):-Lu:lusula lunam gompirlo Mising abíg niyomlo ba:nyi:ko abíg kané gompirdém addodo,du:pone manggom me:lamdo du:né abíg anyidokki ri:pumsula anupé gompirém addo.
(k) “Símín” lang “Péttang” nébo sigla addo do gompirém nyonbu:sula atpé ido.Édé bulu sémpé –Nébo sigdo do Milbong lukanpé Bo
(g)Tani: manggom Símín-Péttang alé alag,Amírrok atí lukanna lulu:sula ludolo gompirém anupé lenkuné gompirlo addo do sémpé addo–Alé+Amíd=Lémíd ,Alag + amid = lagmíd kísapé.
4.Kumrígompir(Compounding):-Gompir akondém gompir akondo gompumsula addo do anupé lenné gompir dém Mising agom gomlablo me:lamké atkannam bém pé addo.Angu angu lukéng kané gompir kidardém gompirrolo adnamdém gompumsunam dém Kumrí gompir émna ludo.Édé gompir kídardém sémpé addo.Aríg+Ísíng=Aríg-Ísíng,Ísíng+Ílíng=Ísíng-Ílíng,Pédong+Ésar=Pédong-Ésar.
5.Língngu:nam gompir(Conversion) Mising agomlo léko léko angu angupé gombugém ludolo lukéng kídardok lukéngé angu angu dag.Édém gomyarlo ludolopak gompirdok lukéng dém kina dakku.Édé gompir kídardém lukéng kadopé atpé kéra:do: manggom me:lamdo atud,Líkset atí ri:pumsula addo.Sémpé Mising agomlo bojeko niyomé dung.Sé niyom kídar sim aiyompé an-ka:la ka:mamílo tayé tayédokki ka:mílo ara:dok lukéng kídardém lugabla:mang.Ngo so asudau:ko lusék lurékla gompir gomnyiko Mising abíg léga:dém atkítung.Me:lampé ayirko pa:mílo asutko adjaryeku.Sok me:lamso ngo Mising abíg légapé luker kernam légapé takam agom mé:bone lo:pé kumpasula lupangko lukítung.Mising agomsém aiyompé porika- nirika mola adídu:dakso mo:sima:mílo me:lampé ngasodé lenpéké.Édémpila ngolu sí:sang sí:togé lérékpé lenna agomsim narépé adnamko ipérungiye.Mising abíksém akke mibo abíkpé mé:ladung.Supaksin sé abíksém Mising abígé émna mé:sumané tani:ékké:sin dung.Émpla Silo ngasodé lenpé idung.Mising abígém ba:nyikopé Mising agomso ka:pa:dung. Sé bottané ngasotpé ipé émna lending.Édéngasoddé Mumbaibok ké Mising abíglang Asom mimosokké adbomsula du:nama bígkídarsi.Sém agom kébangé ajjau:né do:yingé émna mé:mapé lomdanna ru:suko itoka émna kumlígdung.Mising agomsé sék kai ané abuké ompotimang.Sé to:dí to:dílokké ta:to –ya: buluké lusi:bomna lé:bi:nam réngamsok ompotié.Sém ako anyikoném aíké ompotiémpé mé:ngkam mé:ngkampé adjok adrok bomna gí:tu: jiko: dope adbom dung.Sém ka:la amme Mising agomsém research mokolo ngasodye.Sé agersém ngolu na:répé gerbipémílopak odokké Mising abígsém aíké émna mé:sumílopak Mising agom sé pu:po – jarpoye.
Ka:yirsunanépotin:-
1.S.KChetarji, linguistic servey of India: language &script,The cultural herirage of India,Vol.I,reprint 1970 culcutta,pp45-64.
2.MisingGomlam,Prof.NahendroPa:dun
3.AsomorBhasha, Dr.Bhimkanto Borua,Dibrugarh,2003,p-91-92.
4.Luseggomlam,JugesorNoro,Bapusola,Majuli,Jorhat.